Ketrecmustra, január 31.

Szombat délelőtt Krisztával kimentünk a szeméttelep melletti ketrecekhez, felmérni a terepet. A Gosp-Com-alkalmazott kedves és segítőkész volt, például gumicsövön keresztül vizet engedett a ketrecekben lévő tálakba; egyébként, mint mondta, a polgármesteri hivatal alkalmazottai foglalkoznak a kutyákkal, naponta visznek nekik ennivalót, ami nem biztos, hogy elég nekik.

A kutyák harsány ugatással fogadtak, majd lassan elhallgattak, egyedül a kölyök folytatta vékony hangon, néha elő-előtörve a nagyobbak lábai közül. Körbefotóztuk őket. Voltak, akiken látszott, hallgatnak az emberi szóra, hagyták, hogy simogassuk őket, két lábra állva akartak még közelebbről megszaglászni. Bemenni nem tudtunk, mert kulcs nem volt.


A három ketrec tulajdonképpen egyetlen nagy, téglalap alapterületű, dróthálóvól készül falakkal körbevett helyiség, amit három rekeszre osztottak. Tizennégy kutya van összesen. A jobboldali ketrecben 3 nagy, idősebb kutya kapott helyet. A sárga tisztára olyan, mint egy maci :) - ők vannak a fenti képen.

A nagy fekete éppen iszik

A "macikutya"

Az egyszerűség kedvéért a baloldali szélső ketreccel folytatom, mert itt is csak négyen vannak: egy szomorú, szelíd szemű (ő nagyon barátságos volt), egy agresszív, aki terrorizálta őt, neki a haverja, illetve egy nagyobb, sárgásbarna kutya.


Ez utóbbi, amikor érkeztünk, a baloldali és a középső ketrec közt ásott lyukban feküdt; aztán kibújt, a másik sarokba feküdt, ivott egy kis vizet.


Ők ketten gyönyörűek, jobb bőrben is vannak, mint a többiek; ő pedig a kedves, barátságos kicsiédes:


A középső ketrecben nagyon-nagyon tarka a társaság.


Ő meg sem moccant, összegüzsörödve, lehunyt szemmel feküdt végig, míg ott voltunk.


Ez egy fekete-fehér, szakállas kutyus, viszonylag kis testű.


Ő nagyobb testű, de valószínűleg fiatal, nagyon barátságos fekete kutya, fehér nyakkendővel.


Ő a kölyök, fekete, csapzott, de nagy a szája:) a nagyobb kutyáknak csak a hasáig ér.


Ez a szelíd, zsemleszínű, barátságos kutya is a középső ketrecben lakik.


Van még egy fekete, nagyobb testű, neki a mancsai barnák; nagyon szép formájú feje van.


Végül, de nem utolsósorban, egy gyönyörű, közepes nagyságú kutya, aki mindig szálegyenesen ül, kihúzza magát, mintha legalábbis szépségversenyen lenne:)


Krisztának az alpolgármester úr megígérte, hétfőn szereznek valami lemezeket a ketreceknek legalább az egyik oldalára, hogy legalább egyik oldaluk legyen védve a széltől. Folyamatban: kutyaszerető állatorvosok megkeresése, plakát az örökbefogadás népszerűsítésére, illetve amint a blog tartalma bővül, on-line nyomulás közösségi oldalakon, website-okon stb.

(bdt)