28 nap múlva

Rég nem voltam náluk, azóta eltelt egy nagyon hideg hónap. A kutyák már csak nyolcan vannak, hogy a többivel mi lett nem tudom. Mintha felismertem volna Verekedőst az utcán, és Timi is azt mondta hogy látta Fekete-fehéret szabadon. Szeretem ebbe a gondolatba ringatni magam. Hiányzik még a kölyök, a két közepes fekete kutya és egy barna is. A többiek mind sokkal rosszabb formában vannak és állandó a verekedés. A szép tartású barna olyan sovány hogy alig tud járni, inkább csak kúszik. Hárman közülük megállás nélkül reszketnek.
A kartont helyenként letépte a szél, a ketrecek mocskosak és vizük sincs. Amíg ott voltam arra járt egy ember és azt mondta hogy most már hétközben se nagyon hoznak nekik enni. Vittem egy fazék vízbe és zsírba áztatott kenyeret, valamint pár kiló kutyatápot az olcsóbbikból. Mivel több kutyára számítottam még maradt is meg, örömmel láttam hogy otthagyták a földön. Majd később jó lesz. A víznek nagy sikere volt, mind megitták. A földön találtam szép nagy jégcsapokat, azt dobtam bele a táljukba, remélve hogy elég meleg lesz s megolvad majd.Ez a kutya, én Magdikának hívom, folyton reszket.A Fiatal Fekete (úgy néz ki mint az én Csimpiszem) sem olyan játékos már, nagyon szomorú volt, de azért egy simogatásra odatartotta a fejét.

A Kicsiédes is csontsovány, neki már csak a jégcsapok jutottak.

Ez van a legrosszabb bőrben.

A nagytestüek eddig békések voltak, de mostmár Maci álladóan vonit nagyon mély, bús hangon, és veri a többieket.
A Nagy Fekete csak lapul.

Kriszta

Kartonozó akció

Szombaton (január 31-én) apámmal kartonlapokat drótoztunk a ketrecre, hogy egy kis szélárnyékot tartson a kutyáknak, vittünk még két kenyeret is, amit sikerült elég testvériesen elosztani köztük.

Nem tudom mennyi ideig fog megmaradni a karton a ketrecen, mikor fogja lecibálni a szél.


Ez itt az épület, amit Bokor úr ajánlott fel kutyamenhelynek, szerintem jó lenne.




Kriszta

Ketrecmustra, január 31.

Szombat délelőtt Krisztával kimentünk a szeméttelep melletti ketrecekhez, felmérni a terepet. A Gosp-Com-alkalmazott kedves és segítőkész volt, például gumicsövön keresztül vizet engedett a ketrecekben lévő tálakba; egyébként, mint mondta, a polgármesteri hivatal alkalmazottai foglalkoznak a kutyákkal, naponta visznek nekik ennivalót, ami nem biztos, hogy elég nekik.

A kutyák harsány ugatással fogadtak, majd lassan elhallgattak, egyedül a kölyök folytatta vékony hangon, néha elő-előtörve a nagyobbak lábai közül. Körbefotóztuk őket. Voltak, akiken látszott, hallgatnak az emberi szóra, hagyták, hogy simogassuk őket, két lábra állva akartak még közelebbről megszaglászni. Bemenni nem tudtunk, mert kulcs nem volt.


A három ketrec tulajdonképpen egyetlen nagy, téglalap alapterületű, dróthálóvól készül falakkal körbevett helyiség, amit három rekeszre osztottak. Tizennégy kutya van összesen. A jobboldali ketrecben 3 nagy, idősebb kutya kapott helyet. A sárga tisztára olyan, mint egy maci :) - ők vannak a fenti képen.

A nagy fekete éppen iszik

A "macikutya"

Az egyszerűség kedvéért a baloldali szélső ketreccel folytatom, mert itt is csak négyen vannak: egy szomorú, szelíd szemű (ő nagyon barátságos volt), egy agresszív, aki terrorizálta őt, neki a haverja, illetve egy nagyobb, sárgásbarna kutya.


Ez utóbbi, amikor érkeztünk, a baloldali és a középső ketrec közt ásott lyukban feküdt; aztán kibújt, a másik sarokba feküdt, ivott egy kis vizet.


Ők ketten gyönyörűek, jobb bőrben is vannak, mint a többiek; ő pedig a kedves, barátságos kicsiédes:


A középső ketrecben nagyon-nagyon tarka a társaság.


Ő meg sem moccant, összegüzsörödve, lehunyt szemmel feküdt végig, míg ott voltunk.


Ez egy fekete-fehér, szakállas kutyus, viszonylag kis testű.


Ő nagyobb testű, de valószínűleg fiatal, nagyon barátságos fekete kutya, fehér nyakkendővel.


Ő a kölyök, fekete, csapzott, de nagy a szája:) a nagyobb kutyáknak csak a hasáig ér.


Ez a szelíd, zsemleszínű, barátságos kutya is a középső ketrecben lakik.


Van még egy fekete, nagyobb testű, neki a mancsai barnák; nagyon szép formájú feje van.


Végül, de nem utolsósorban, egy gyönyörű, közepes nagyságú kutya, aki mindig szálegyenesen ül, kihúzza magát, mintha legalábbis szépségversenyen lenne:)


Krisztának az alpolgármester úr megígérte, hétfőn szereznek valami lemezeket a ketreceknek legalább az egyik oldalára, hogy legalább egyik oldaluk legyen védve a széltől. Folyamatban: kutyaszerető állatorvosok megkeresése, plakát az örökbefogadás népszerűsítésére, illetve amint a blog tartalma bővül, on-line nyomulás közösségi oldalakon, website-okon stb.

(bdt)

Kezelni kell a kérdést

Kutyasors Kézdivásárhelyen, Székely Hírmondó: "A törvény kimondja: az önkormányzatoknak kezelniük kell a kóbor állatok kérdését (legyen szó kutyáról, lóról stb.), ugyanakkor azt is szabályozza, milyen körülmények között tarthatók a befogott állatok. A kutyákat állatorvosnak kell megvizsgálnia, s csak a beteg és öreg példányok elaltatását engedélyezi a törvény, az egészséges állatokét nem. Elengedhetetlen az ivartalanítás, hiszen anélkül lehetetlen megfékezni a szaporodásukat, ezt követõen pedig örökbe adhatók az állatok.
A jelenleg felállított ketrecekben hozzávetõleg 20 kutya fér el, a befogottak között szép számmal vannak kis testû, szelíd ölebek, amelyek kiváló társak lehetnének, illetve nagyobb testû, házõrzésre alkalmas példányok is. Akinek lehetõsége van örökbe venni egy állatot, az önkormányzathoz fordulhat, s ugyanezt kell tenniük azoknak is, akiknek a kutyáját befogták. Térítésmentesen kiválthatók, azzal a feltétellel, hogy a jövõben a gazdi megfelelõképpen, nyakörvvel, azonosítóval ellátva tartja az állatot – biztosított Szarvadi József alpolgármester. Elmondta azt is: tervben van egy menhely létesítése, amelynek kivitelezésében állatszeretõ támogatók, cégek és magánszemélyek hozzájárulására számítanak." (Farkas Imola)

Lenne telek...

Kutyamenhely-körkép a Transindexen: "Kézdivásárhelyen Bokor Árpád tanácsos ajánlott fel telket, Szarvadi József alpolgármester pedig lejárt élelmet szerzett a befogott kutyáknak. A valódi megoldás az átmeneti intézkedések helyett azonban az lenne, ha megfelelő menhelyen ellátnák őket a törvényeknek megfelelően, illetve civil kezdeményezéssel örökbefogadási programot indítanának a városban. Jelenleg a szeméttelep mellett tartják a kutyákat, naponta a helyi cégek adományaiból etetik őket.
Az alpolgármester kifejtette, az önkormányzatnak egyelőre ennyire futja, nincs például amiből állatorvost fizessenek, aki megvizsgálná és beoltaná a kutyákat – élelmet, vizet kapnak, a befogásukhoz használt kábítólövedéket is a városi büdzséből fizetik –, de mindenképp jó lenne civil kezdeményezéssel lendíteni az ügyön.
A jó hír az, hogy a felajánlott telek valószínűleg meg fog felelni a követelményeknek, mivel közművesítve van, és elég távol esik lakott területtől – de hogy mikor kerülhetne sor az átköltözésre, bizonytalan." (Bakk-Dávid Tímea)